Maradék gyertyák újraöntése

Ahogy a Rendhagyó Adventi koszorús posztomban ígértem, érkezzen egy újrahasznosítós rész a maradék csonka gyertyákról. Mert az ilyenek csak keletkeznek, aztán egyik polcról a másikra kerülnek, de már valójában nem gyújtjuk meg őket. Szóval arra gondoltam beolvasztom és újra öntöm őket, mi baj lehet? :)

Ami kellhet:

• egy régi kislábas
• maradék gyertyák
• kanóc
• mini virágcserepek
• vékony szaténszalag
• ragasztó

Fontos mielőtt neki látsz! Ha méterben vásárolsz kanócot, akkor mindenképp javaslom hozzá a fém talpacskát, amihez hozzá tudod ragasztani. Ezen kívül a kanócot bele kell mártani a forró viaszba, mert különben sitty-sutty leég. De ha nem akarsz ezzel vesződni, tudsz venni készen is kanócot többféle hosszúságban.

Érdemes ezután előkészíteni a kis apróságokat, amibe szeretnéd önteni az új gyertyákat. Mivel otthon nem találtam erre alkalmasat, hobbi boltban vettem pici virágcserepeket.
Az elkészített kanócokat ragasztópisztoly segítségével beragasztottam a cserepek aljába, hogy a kis lyukat kitöltsem, esélyt sem hagyva a viasz kifolyásának.

Kerestem egy régi kislábast, aminek nem árt a használat, hogyha bármi történne a folyamat során, akkor ne legyen baj. Bár szerencsére amitől féltem, nem következett be: nem égett oda a viasz.

Elkezdtem kés segítségével összetördelni a gyertyákat, hogy könnyebben felolvadjon, aztán alágyújtottam az egésznek. A legkisebb gázrózsa takaréklángján elég volt melegítenem, és el is kezdett olvadni. Én evőkanállal próbálkoztam beleönteni a viaszt a cserepekbe, de utólag már látom, hogy jobb lett volna egy kisebb kanál, amiről nehezebben tud a viasz lecsöpögni öntés közben. Mert így előfordult, hogy mellé folyott, és vakarhattam mindenhonnan. Ezért is fontos, hogy csak utólag díszítsétek a cserepeket! Ne úgy, mint én. :) Persze utólag korrigáltam a dolgot.

Öntés közben figyeljetek, hogy a kanóc egyenesen maradjon, mivel az öntésnél ismét meglágyul. Én keresztbe tettem egy fogpiszkálót a cserepen, és picit megtámasztottam, hogy ne dőljön el. Igyekeztem középen tartani a kanócot. Ha nagyobb gyertyát öntesz, érdemes elgondolkodni, hogy több kanócot helyezz el a viaszban, mert különben hamar lehet újrakezdeni az olvasztást-öntögetést.

Ha némileg meghűlt a viasz, akkor látjátok, hogy kis gödör keletkezik a kanóc körül, emiatt később öntöttem még a tetejére. Gyanítom, hogy ezt max úgy lehetne kivédeni, ha mindig csak egy kis réteget öntene az ember, de szerintem csak nagyobb gyertyáknál érdemes ezt megtenni.

Gondoltam rá, hogy teszek bele szegfűszeget vagy fahéjat, de nem voltam elég bátor. Egy korábbi olvasztáskor kipróbáltam, hogy illóolajat cseppentettem a meg nem szilárdult viaszba, és viszonylag megmaradt az illata, de azért ne gondoljatok olyan erősre, mint amiket a boltokban lehet venni. De lehet, ha meg van gyújtva, akkor kihozza a levendula aromáját, viszont ezt nem tudom még kipróbálni, mert ajándékba készült karácsonyra. :)
Ha valakinek van ezzel kapcsolatban tapasztalata, hogyan lehetne szebben-jobban csinálni, írja meg nekünk hozzászólásban! :)

Na most jöhet a díszítés! Fogtam egy vékony szatén szalagot, és a cserepek tetejére ragasztottam. Persze lehet festeni is őket, vagy szalvétával tuningolni, én most az apró méretük miatt választottam az egyszerűbb díszítést.

Remélem hasznosnak találtad a bejegyzést! Ha tetszett, oszd meg az alábbi ikonok segítségével!

Katicás tűpárna

Még anyukámnak készült ez a kis cukiság. Sajnos a folyamatról nincsenek képeim, de próbálom pótolni leírással. Egy kis apróság, de annál nagyobb örömöt lehet vele szerezni.

Mi kell hozzá?

• 4 cm-es cserép
• katicás szalvéta
• piros és fehér akrilfesték (Ecset)
• decoupage ragasztó
• piros textildarab
• + egy kis tömőanyag, ami lehet szintén egy kis maradék textil vagy vatta
• színes fejű gombostűk

Először is lefestettem a cserepet fehér akrilfestékkel, majd még egy rétegben a szebb fedés érdekében. 

A szalvétából kisollóval pontosan a minta mellett kivágtam egy katicát, majd leszedtem a felesleges rétegeit úgy, hogy csak a legfelső maradjon. Óvatosan, decoupage ragasztóval felragasztottam a cserépre a mintát. Érdemes lapos ecsettel és határozott mozdulatokkal dolgozni, inkább kicsit több ragasztóval, így nem fog elszakadni a szalvéta. A felesleges ragasztóval körbefestettem a cserepet, ez egy áttetsző védőréteget képez rajta. 

A cserép felső részére piros akrilfestékkel pöttyöket festettem. Száradás után beleraktam a cserépbe a tömőanyagot, jól megpúpoztam, annyira, hogy a külső piros textilt beszorítottam a cserépbe, így tulajdonképpen nem volt szükség ragasztásra, és megspóroltam, hogy esetlegesen összekenem az anyagot ragasztóval. Ha ez is megvan, akkor már csak pár színes fejű gombostűre lesz szükséged.